2013. február 3., vasárnap

Játék Teszt: LEGO Lord of the Rings Trilogy


LEGO... Szerintem kortól függetlenül nem kell bemutatnom senkinek sem, hogy gyerek korunkban mennyi kellemes órát okozott nekünk ez az egyszerű játék. Számomra azért volt elképesztő, mert gyakorlatilag csak a képzelet szabhatott határt annak, hogy mit akarsz építeni. Utána mikor a LEGO cég úgy döntött, hogy nagyobb vizekre akar evezni, ezért elkezdtek PC-re is gyártani játékot 1997-től. Hát ezekre már nem mindegyikre lehetett ráragasztani a nagyszerű plecsnit. 2012 november 23-án kijött a legújabb LEGO játék ami a Gyűrűk Ura univerzumában játszódik, és egy az egyben ugyan azt a történetet meséli el. A videojáték PC, Playstation 3, Playstation Vita,  Xbox360, Wii, Nintendo DS, valamint Nintendo 3DS konzolokra készítette el a Traveler's Tales. Most pedig nézzük is meg, hogyan teljesít elődeihez képest.

Egy műanyag elem mind felett...


Amikor elindítjuk a játékot a szokásos Gyűrűk Ura zene megy, egy nagyon alap szintű menüvel. Ami először szembe ötlik, az a grafika. Mai szemmel nézve nem nagy szám, viszont LEGO játékhoz képest bőven elég ez a szint, mivel ezek a játékok általában a fiatalabb korosztályt célozzák meg. A mentési hely kiválasztása után, pedig a Gyűrűk Ura intró műanyag kockás verziójában tekinthetjük meg kisebb-nagyobb poénokkal, és itt volt az a pont, ami nagyon megtetszett a játékban: Egy az egyben a filmben használt karakter hangokat használták fel a játék során. Ez nagyon becsülendő, hogy ennyire ragaszkodtak a film alapjához (És ez a játék menet alatt sem változik). A következő kellemes pofon pedig, hogy a játék még véletlenül sem a hobbitoknál kezd, hanem már a prológus részben berak a játék egy hatalmas csata közepébe, ahol később Sauronnal is meg kell küzdeni. Kellemes csalódások halma lepi meg az embert, ugyanis egy LEGO játéktól, én speciel nem ezt vártam.



Miután lejátszottuk a prológust, elkezdődik a hatalmas gyűrű hajsza. Természetesen a játék elején Frodóval, és Samuval lehet menni. A sztorit a játék nagyon szorosan követi, kisebb nagyon fejtörőkkel fűszerezve azt, hogy ne legyen egyhangú, valamint poénnal is betesz nekünk. Igazából a kifigurázott részek eléggé vegyesek lettek. Vannak nagyon jók, de vannak kicsit erőltetett hatásúak is. Bár mondjuk szerintem egy olyan "vicces" rész volt, ami számomra, kicsit idősebb fejjel nézve, inkább morbid volt, mint humoros, ez pedig Boromir temetése.


Legózzunk egy kicsit!


Most térjünk rá a játékmenetre egy kicsit. Alapjába véve egy nyílt világú akció kalandjáték, millió meg egy fejtörővel, és gyűjtögethető tárgyakkal. A világ szépen meg van csinálva, és egyben van az egész, ugyanis egy darab töltőképernyővel nem találkozunk barangolás közben. A küldetések közötti átvezető részeket itt tölthetjük, és akkor folytathatjuk a történetet, amikor csak mi akarjuk. Elvétve találhatunk még mellékküldetéseket amik általában abból állnak, hogy keressünk meg bizonyos tárgyakat, vagy készítsünk el ezt-azt a kovács műhelyben. Ezekkel igazából nem foglalkoztam, de ennek meg is volt a maga oka.



Hiba, hiba hiba...


Nahát! Mint minden játék ez sem úszhatja meg negatívumok nélkül. Sajnálatos módon itt van bőven... Először is a kamera kezelés, ami magával rántja az irányítást is... Hogy miért? Nos, a nézetek gyakorlatilag a lehető legrosszabb helyre vannak elhelyezve, néha emiatt nem is lehet látni, hogy mit csinálunk, csak a vak szerencsében bízhatunk, hogy az adott helyen jól csinálunk-e valamit. Ezek miatt az undorító kameranézetek miatt pedig a játékos nem tudja bemérni például, hogyha a-ból b-be akar ugrani, akkor egyáltalán jó fele néz-e a karaktere. Sokszor lesz olyan, hogy nem... Ez pedig hosszú távon kontroller/billentyűzet rongáláshoz is vezethet agresszívabb játékosoknál. A másik elem ami megölte a játék kezdeti fellendülését, az maga a játékmenet. Nekem túlságosan is repetitív volt. Sokadjára ugyan az a fejtörő csak 1-es és 2-es pont fel van cserélve, a bossokat mindig valamilyen minta szerint kell legyőzni stb. 


Összegzés


Sajnos ez a játék nem lett éppen a legjobb, hiszen pont a kulcsfontosságú játékelemeket baltázták el benne. A történet mesélés viszont kiemelkedő benne, de ha nem öröm játszani a játékkal, akkor oda a történet mesélés. is. Nagyon törekedtem rajta, hogy megszeressem, de sehogy sem ment, főleg az irányításbeli problémák miatt, ami nagyon bosszantott a játék legutolsó másodpercéig. Igazából csak LEGO játék valamint hardcore Gyűrűk Ura fanoknak ajánlanám, de azoknak is csak óvatosan.

Szerintem a játék 10-es skálán: 6 pont.
Pozitívum:
+ film hű szinkronhangok
+ zene
+ történet nagyon aprólékosan át lett emelve a LEGO univerzumba

Negatívum:
- Borzalmas kamera
- Irányítási nehézségek
- Önmagát ismétlő fejtörők, valamint boss harcok

2013. január 27., vasárnap

Játék Teszt: Far Cry 3




Első kiszemelt játékom, az elmúlt pár év egyik legkiemelkedőbb mókája, és személyes kedvencem: A Far Cry 3. A szoftver egy open-world FPS kicsinyke RPG elemekkel, amit az Ubisoft készítette, és adta ki 2012. november 30-án Európában PC-re, Xbox360 valamint Playstation 3-ra.

A Story Röviden


A játék egy picinyke kis szigeten játszódik, ahol Jason Brody (a főszereplő, és akinek a bőrébe bújunk) és a barátai elmennek egy kicsit lazulni, ami katasztrófába torkollik, ugyanis ejtőernyőzés közben elrabolják az egész társaságot a kalózok. A játék első 5 perce körül farkas szemet is nézhetünk az ottani kalózok vezérével Vaas Montenegroval. Miután kiszabadultok és sok lopakodás után elhagyjátok a tábort, Vaas rögtön lelövi a bátyádat, akivel egy ketrecbe voltál zárva. Nemsokkal utána elkezdenek kergetni a kalózok, és utána cutscene. A helyi törzs egyik vezetője megtalál, és utána kiderül, hogy benned harcos vér folyik, és  megkérnek, hogy segíts a szigetet felszabadítani a helyi kalózok elnyomás alól. Kicsit sablon szaga van a sztorinak, nem? Viszont nem ez az elem ami elviszi az egész játékot a hátán.

A játék pozitívuma


Amikor leül az ember a konzolja/számítógépe elé, az első benyomása a játékkal kapcsolatban, hogy eszméletlen atmoszférája van. Az intrót ha valaki megnézni, rögtön lebilincsel a székbe, de téged ez nem zavar, mert ki sem akarsz szállni belőle, hanem legszívesebben  te is elmennél a srácokkal bulizni.



Az egész szigetvilág mintha élne, számtalan lehetőséged van a szigeten, a vadászattól, a pókerezésen át, egészen a fejvadászatig. Szóval unatkozni biztos nem fogsz a repetitív lövölde miatt. A táj az valami lélegzet elállítóan szép, és részletes (sajnos ez nem mondható a játék többi részére, de erre majd később kitérek). A bejárható pálya egész nagy, és hála Istennek az Ubi-s srácok megkegyelmeztek nekünk, és nem játszottál el velünk azt, mint az előző részben utazás szempontjából, ugyanis itt vannak gyors utazó pontok a térképen (Piros pont nekik). Viszont aki szeret kocsikázni (esetleg teherautózni, quadozni, jetskizni, hajózni, sárkány-repülőzni) annak megvan a lehetőség, hogy gyorsan odaérjen a kiszemelt úti célhoz. A térképet rádiótornyok aktiválásával tudod felfedezni (Assasin's Creed után szabadon) amivel fegyvereket lehet feloldani, CoD zombi szerű kihívásokat, valamint elsősegélyes küldetéseket, és kijelölt pálya körüli versenyeket. Gyors utazási pontokat kihelyezett kalóztáborok elfoglalásával lehet megszerezni, amivel később bérgyilkos, vadászos vagy esetleg egyéb mellékküldetéseket lehet feloldani.

A végtelenbe, és tovább...


A játékot próbálták feldobni azzal, hogy RPG elemeke is raktak bele. Szinteket lép az ember, különböző skilleket tanulhat ki, amik tetoválás képében jelennek meg a karodon, valamint crafting(!) rendszer is van benne. Ezzel a rendszerrel nagyobb pénztárcát, hátizsákot, lőszertáskát, fegyvertáskákat stb. lehet készíteni amiket állatok lenyúzásával lehet elkészíteni, valamint különféle-fajta injekciókat ami a gyógyításon kívül egyéb extrákat is adhat, mint például végtelen levegő víz alatt amíg le nem jár a szer hatása, látod az állatokat a falon keresztül is, több életed van ideiglenesen és még sokáig sorolhatnám. Ezeket a szereket pedig növényekből lehet elkészíteni.
Viszont itt jön a rendszer hátulütője, ugyanis az elején nem véletlenül írtam, hogy próbálták feldobni. A skill rendszer úgy működik, hogy ahogy haladsz a történettel egyre több képességet tudsz kitanulni, de a szintlépés nincs korlátozva, szóval az ember így simán megcsinálhatja, hogy a játék elején addig lépeget szintet amíg nincs elegendő pontja ahhoz, hogy mindent kitanuljon. Utána már csak a történettel kell foglalkozni, és ha feloldod a következő skill-t, neked csak ki kell osztanod rá a pontot. Lehetett volna ez a rendszer kicsit átgondoltabb is...



A fekete leves


Eljött az ideje annak hogy elmondjam a játék sötét oldalát is. Először ami szembe ötlik az, ahogy az elején is írtam a grafika. A táj valóban gyönyörű, de ez az állatokról, és NPC-kről nem mondható el. Azért 2012 végén konzolon szebb játékot is láttam már, ezért a grafika egy ERŐS közepesnek mondható. Ha már NPC-k: Nem hiszem, el hogy manapság már az AI-t is el lehet rontani, ugyan is itt eléggé sikerült. Ez ott mutatkozik meg, hogy bázis elfoglalásánál gyakorlatilag 10:1-hez esélye van annak, hogy te észrevétlenül bedarálj mindenkit a levesbe (Azt az 1-nek is annak tudható be, hogy vannak olyan esetek is mikor gyakorlatilag te gyújtod meg a cigit a szájában, annyira közel vagy hozzá, és mégis tojik a fejedre.). Még így is JOBB esetben nem riasztják az erősítést. Nem egyszer okozott már az AI röntgen valamint távcsöves szeme kisebb-nagyobb fejfájást nekem. Sajnos szembeötlő bugok is vannak a játékban. Például a karra ragadt fegyver, valamint volt nem egyszer olyan nálam, hogy amikor hegyoldalban csúsztam, és fát fogtam, akkor gondolta a játék, hogy ő most arrébb rak, és elkezdtem felfele csúszni a hegyen...


Összegzés


A játék azért nem mondom, hogy tökéletes, de mégis van egyfajta varázsa ami miatt nehezen rakja le az ember. Ez szerintem nem a történetnek mondható be, és nem is a grafikának. Egyszerűen egyszerű, de nagyszerű a játékmenete. Ha csak a fő történet szálra koncentrálsz pár óra alatt kijátszható, de ha foglalkozol a többi részével is akkor ez akár 10-15 órákra is duzzadhat. Én személy szerint akinek tudom, ajánlom a játékot, mert mellényúlni nem fog vele az biztos.

Szerintem a játék 10-es skálán: 8 pont.

Pozitívum: 
+ lebilincselő játékmenet
+ crafting rendszer
+ hangok, zene

Negatívum:
- Közepes grafika
- Néhol emberfeletti, néhol egy tengeri szivaccsal vetekedő AI