LEGO... Szerintem kortól függetlenül nem kell bemutatnom senkinek sem, hogy gyerek korunkban mennyi kellemes órát okozott nekünk ez az egyszerű játék. Számomra azért volt elképesztő, mert gyakorlatilag csak a képzelet szabhatott határt annak, hogy mit akarsz építeni. Utána mikor a LEGO cég úgy döntött, hogy nagyobb vizekre akar evezni, ezért elkezdtek PC-re is gyártani játékot 1997-től. Hát ezekre már nem mindegyikre lehetett ráragasztani a nagyszerű plecsnit. 2012 november 23-án kijött a legújabb LEGO játék ami a Gyűrűk Ura univerzumában játszódik, és egy az egyben ugyan azt a történetet meséli el. A videojáték PC, Playstation 3, Playstation Vita, Xbox360, Wii, Nintendo DS, valamint Nintendo 3DS konzolokra készítette el a Traveler's Tales. Most pedig nézzük is meg, hogyan teljesít elődeihez képest.
Egy műanyag elem mind felett...
Amikor elindítjuk a játékot a szokásos Gyűrűk Ura zene megy, egy nagyon alap szintű menüvel. Ami először szembe ötlik, az a grafika. Mai szemmel nézve nem nagy szám, viszont LEGO játékhoz képest bőven elég ez a szint, mivel ezek a játékok általában a fiatalabb korosztályt célozzák meg. A mentési hely kiválasztása után, pedig a Gyűrűk Ura intró műanyag kockás verziójában tekinthetjük meg kisebb-nagyobb poénokkal, és itt volt az a pont, ami nagyon megtetszett a játékban: Egy az egyben a filmben használt karakter hangokat használták fel a játék során. Ez nagyon becsülendő, hogy ennyire ragaszkodtak a film alapjához (És ez a játék menet alatt sem változik). A következő kellemes pofon pedig, hogy a játék még véletlenül sem a hobbitoknál kezd, hanem már a prológus részben berak a játék egy hatalmas csata közepébe, ahol később Sauronnal is meg kell küzdeni. Kellemes csalódások halma lepi meg az embert, ugyanis egy LEGO játéktól, én speciel nem ezt vártam.
Miután lejátszottuk a prológust, elkezdődik a hatalmas gyűrű hajsza. Természetesen a játék elején Frodóval, és Samuval lehet menni. A sztorit a játék nagyon szorosan követi, kisebb nagyon fejtörőkkel fűszerezve azt, hogy ne legyen egyhangú, valamint poénnal is betesz nekünk. Igazából a kifigurázott részek eléggé vegyesek lettek. Vannak nagyon jók, de vannak kicsit erőltetett hatásúak is. Bár mondjuk szerintem egy olyan "vicces" rész volt, ami számomra, kicsit idősebb fejjel nézve, inkább morbid volt, mint humoros, ez pedig Boromir temetése.
Legózzunk egy kicsit!
Most térjünk rá a játékmenetre egy kicsit. Alapjába véve egy nyílt világú akció kalandjáték, millió meg egy fejtörővel, és gyűjtögethető tárgyakkal. A világ szépen meg van csinálva, és egyben van az egész, ugyanis egy darab töltőképernyővel nem találkozunk barangolás közben. A küldetések közötti átvezető részeket itt tölthetjük, és akkor folytathatjuk a történetet, amikor csak mi akarjuk. Elvétve találhatunk még mellékküldetéseket amik általában abból állnak, hogy keressünk meg bizonyos tárgyakat, vagy készítsünk el ezt-azt a kovács műhelyben. Ezekkel igazából nem foglalkoztam, de ennek meg is volt a maga oka.
Hiba, hiba hiba...
Nahát! Mint minden játék ez sem úszhatja meg negatívumok nélkül. Sajnálatos módon itt van bőven... Először is a kamera kezelés, ami magával rántja az irányítást is... Hogy miért? Nos, a nézetek gyakorlatilag a lehető legrosszabb helyre vannak elhelyezve, néha emiatt nem is lehet látni, hogy mit csinálunk, csak a vak szerencsében bízhatunk, hogy az adott helyen jól csinálunk-e valamit. Ezek miatt az undorító kameranézetek miatt pedig a játékos nem tudja bemérni például, hogyha a-ból b-be akar ugrani, akkor egyáltalán jó fele néz-e a karaktere. Sokszor lesz olyan, hogy nem... Ez pedig hosszú távon kontroller/billentyűzet rongáláshoz is vezethet agresszívabb játékosoknál. A másik elem ami megölte a játék kezdeti fellendülését, az maga a játékmenet. Nekem túlságosan is repetitív volt. Sokadjára ugyan az a fejtörő csak 1-es és 2-es pont fel van cserélve, a bossokat mindig valamilyen minta szerint kell legyőzni stb.
Összegzés
Sajnos ez a játék nem lett éppen a legjobb, hiszen pont a kulcsfontosságú játékelemeket baltázták el benne. A történet mesélés viszont kiemelkedő benne, de ha nem öröm játszani a játékkal, akkor oda a történet mesélés. is. Nagyon törekedtem rajta, hogy megszeressem, de sehogy sem ment, főleg az irányításbeli problémák miatt, ami nagyon bosszantott a játék legutolsó másodpercéig. Igazából csak LEGO játék valamint hardcore Gyűrűk Ura fanoknak ajánlanám, de azoknak is csak óvatosan.
Szerintem a játék 10-es skálán: 6 pont.
Pozitívum:
+ film hű szinkronhangok
+ zene
+ történet nagyon aprólékosan át lett emelve a LEGO univerzumba
Negatívum:
- Borzalmas kamera
- Borzalmas kamera
- Irányítási nehézségek
- Önmagát ismétlő fejtörők, valamint boss harcok